Ma Andit elvittem a munkahelyére papírokat intézni és néhány vizsgálat miatt. A papírokat, mint kiderült az Üllői úti központban kell intézni. Sajnos végig kellett csinálni minden adminisztrativ munkát a betegfelvételtől a sorban állásig... hogy meglegyen a röntgen és egyébb vizsgálatok ami a szük időbe még belefért. A röntgen eredményt nem vártuk meg majd később kinyomtatják nekünk. Mentünk egyenesen a kórházba, mert Bencénk már biztosan nagyon hiányolja az ő anyuciját. Hasra fektették, most nem tiltakozott miatta. Andi bekente a hátát és popsiját, mert a sok fekvés a bőrét nagyon megviselte.
Ma beszéltem a dokival. Sajnos nem tudott biztatót mondani. A vizhajtót nem lecserélték mint ahogy én gondoltam a mult héten hanem egy nagyobb dózist adtak neki ugyanabból a gyógyszerből. Sajnos ma megint alig alig pisilt. A doki szerint ez a nagyfoku éretlenség miatt van. A doki szerint az agyvérzés is nagyon súlyos, kérdéses túl fogja-e élni. Viszon ezzel ellentmond legalább is szerintem, hogy a napokban nagyon sokat mozgatta a lábait, kezeit és a szájával is grimaszolgatott Bencénk. Nagyon tanácstalanok vagyunk és szomorúak. A doki szerint ők mindent megtesznek érte továbbra is, annak ellenére, hogy kilátástalannak látják Bence jövőét. Mi nem tehetünk mást csak imádkozunk és bízunk a csodában, hogy Bence le fogja küzdeni ezeket az akadályokat is. Adja a Jóisten, hogy így legyen. Mi végig ki fogunk tartani mellette és imádkozni fogunk. Mondjatok ti is el egy imát Bencéért, ha kérhetem. Köszönjük !
Bence, Andi és Balázs
