És ami mosolyt fakasztott az arcunkra... Minden nap kap egy kis nyugtatót Bencénk, hogy ne mozogjon túl sokat, mert az elfárasztja és olyankor rosszabbul szaturál. Így nem is számítottunk, hogy meg fog lepni valami újdonsággal minket. Egyik reggel mégis mutatott egy újabb mutatványt. Hason feküdt amikor Andi bement hozzá. Kis lábait megfeszítette és megemelte a popsiját, majd a kis kezeire támaszkodva un. békapozíciót vett fel és elkezdett volna fölfele mászni az inkubátorban. Ám a lélegeztető cső ebben akadályozta és Andi is próbálta visszatartani. Egyik kezével megfogta a csővet és megszorította, látszott rajta mennyire dühös amiért a cső nem engedelmeskedik neki. Andi nem tudta, hogy sírjon vagy nevessen amikor látta mennyire küzd.
Egy másik reggelen Márti nővér volt szolgálatban. Ő az aki nagyon jól bánik Bencénkkel és amikor ő vigyáz rá Bence is sokkal jobban érzi magát. Köszönjük neki! Márti nővér megengedte, már második alkalommal, hogy Andi cserélje ki Bence pelusát. Neki is fogott, amint levette a pelust és elkezdte volna tisztába tenni Bencus érezvén, hogy odalent sokkal szellősebb fogta magát és pisilt egy nagyot. Úgyhogy már nem csak a pelust, de a lepedőt is le kellett cserélni neki. Úgy gondolta megvicceli anyuciját és a pisi után még egy spontán kakit is produkált, hogy teljes legyen az öröm.
Egy harmadik esemény is nagy boldogsággal töltött el minket. Andi épp akkor volt bent Bencusnál amikor lepedő csere volt. A nővérke megkérte Andit amíg ő kicseréli a lepedőt vegye kézbe Bencust, emelje meg őt mindkét kezével az inkubátorban. Most érezte Andi, hogy bizony Bence sokat nőtt, hízott az elmult hetekben. Végig amíg kézben tartotta, Bence nagyon jól viselkedett. Érezte, hogy a kezek amelyek tartották az ő anyukájáé aki annyira vigyáz rá és gondoskodik róla.
Szeretném megemlíteni, hogy a Bence fogadott dokija emberileg is nagyon jó lélek. A napokban egy szerény ajándékkal megköszöntük neki az eddigi fáradozásait. Volt egy kis boríték is a csomagban amire ráírtam pár sort köszönet nyilvánításként az eddigiekért. Jellemzően a dokik a boríték tartalmát tartják meg és nem a borítékot. Ő viszont csak a borítékot tartotta meg a tartalmát nem fogadta el. Talán azért is, mert úgy érzi nem tudja Bencénket megmenteni. Mivel én semmiképp nem szerettem volna visszavenni, közösen úgy döntöttünk, legyen ez a kis adomány a koraszülött osztály alapítványáé. Ott biztosan jó hasznát veszik.
Amennyiben szeretnél többet megtudni az alapítányról vagy szeretnéd támogatni:
N.A.P közhasznú Alapítvány. Weboldal: http://nap.hu/
Ma együtt megyünk Bencéhez Andival és utána templomba megyünk kérni a Jóistent áldja meg a dokinkat és adjon gyógyulást Bencénknek.
Köszönjük nektek is hogy olvastok minket, velünk vagytok gondolatban és imádkoztok értünk.
Szeretettel gondol rátok,
Bence, Andi és Balázs
