A tegnapi nap Andi kijött a korházból, 25 napig volt bent. Az első megjegyzése amikor belépett az ajtón: "Mennyire szines ez a lakás !". (a klinikán minden fehér vagy fakó színű). Lelkileg kicsit erősödött talán azért is, mert kiengedték a klinikáról. Bence babánk állapota stabil, a doki szerint egy pici javulás is felfedezhető. Délben amikor bementem találkoztunk Andi dokijával, hogy megbeszéljük vele mit kell tennünk a közel jövőben a vizsgálatokkal kapcsolatban és természetesen, hogy megköszönjük neki mindazt amit tett értünk, Bencéért és amit igazából soha nem fogunk tudni meghálálni. Jól tudjuk és a doki is azt mondta, hogy fel kell készülnünk hullámvölgyekre is. Bizunk a Jóistenben és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy Bencénk jóbban legyen.
Nagyon jó látni, hogy ennyien aggódnak, szorítanak, imádkoznak értünk, érte és nem utolsó sorban a dokik, nővérek áldozatos munkáját, az ellátás magas szinvonalát.

Tegnap kihagytuk a Du. 3as vizitet, hogy Andi tudjon kicsit pihenni. Fél 6ra vittem vissza őt a klinikára, hogy ott lehessen Bencével egész este fél 10 ig. Ezúton is köszönjük Jucikának és Csabának, hogy autóval közlekedhetünk megkímélve őt a tömegközlekedés fáradalmaitól és a még mindíg jelen lévő influenza fertőzés veszélyétől. Remélem hamarosan elmúlik a járvány és engem is beengednek Bencénkhez. 

Fél5kor kelünk, hogy Andi be tudjon érni fél6-6ra a klinikára. Este pedig 10re érünk haza és 11kor tudunk lefeküdni. Ez a mostani program, nem tudom mennyire fogjuk így bírni, majd valószínű néha be kell iktassunk egy vizit kimaradást, hogy bepótoljuk a kimaradt pihenéseket.

Sajnos ma reggel Bencének ismét magas volt a cukra, és váladék volt a tüdején. Meg kellett emelni az oxigén szintet. Az ügyeletes doktornőtől nem kaptunk megfelelő felvilágosítást Bence állapotáról. Később beszélünk a dokival. Imádkozunk, hogy ne legyen újabb szövődmény (mint pl. tüdőgyulladás). Bence bőre most is száraz és főleg a kis arcán nagyon látszik. Andi majd kezelésbe veszi, mert úgy látszik ez már az anyukák feladata.

A tegnap este Bence baba 4 alkalommal is nyújtózkodott és nagyokat ásított amikor bent volt nála Andi. Ő majd elolvadt a gyönyörűségtől és utána percekig meg se tudott szólalni. Egy másik alkalommal pedig a nővérke foglalkozott Bencével és egyik pillanatban Bence megfogta a nővérke kezét amikor ő épp előkészítette neki a csöppnyi tejecskét. Andi nagyon meghatodott ettől... Ezek azok a pillanatok amik a lelkünket gyógyítják és segítenek az átélt nehézségek elviselésében. Hálát adunk Istennek minden ilyen pillanatért.